Ezeken túl a gyermekfogászathoz tartozik a gyermekek fogazati rendellenességeinek felderítése is.
A gyermekfogászat által alkalmazott gyógyítási módszerek részben eltérnek a felnőttek fogászati kórképeinek gyógyításától, mivel a gyermekkori fogazat is különbözik a felnőttkoriétól. Nem utolsósorban a gyermekfogorvos lélekbúvár is, tekintve, hogy a gyermek sokszor nehezebben éli meg a kezeléseket, mint a felnőtt.
Az alábbiakban néhány gyermekkori fogászati kórkép rövid magyarázata és az alkalmazandó kezelés összefoglalása olvasható.
Mindezek előtt azonban ismerkedjünk meg a tejfogak sajátosságaival.

A tejfogak

A fogazat fejlődése az embrionális élet 7. hetében kezdődik meg.
A tejfogak kinövése a 6. és 24. hónap között történik. A fogzás sok esetben megviseli a kisbabát (ld. a GYIK menüpontban).
A tejfogak előtörésének sorrendje (American Dental Assotiation):

A tejfogak anatómiai felépítésével kapcsolatosan elmondható, hogy minden tejfog hasonlít valamelyik maradófogra, kivéve az első tejörlőket.
A tejfogak és a maradófogak közötti különbségek néha csak a szakember számára nyilvánvalóak. Fontos, hogy a szülő és a gyermek is tudja, hogy már maradó fog van a gyermek szájában. A tejfogak ápolása azonban nem kevésbé fontos, mint a maradófogaké, tekintettel arra, hogy jónéhány fogazati rendellenesség megelőzhető azáltal, ha a tejfogak élethosszukig (kiesésükig) megmaradnak a fogazatban. Mindenképpen azt javasolom, hogy a szülők figyeljenek oda gyermekeik fogára, jelenjenek meg velük gyermefogászati rendelésen, akkor is, ha nincs panasza a gyermeknek. Így a kezdődő szuvasodások is elláthatóak, és a gyermek fokozatosan hozzászokik a kezelés vagy vizsgálat szükségességéhez, miáltal a későbbi félelem könnyedén megelőzhető.

A tejfogak szuvasodása

A tejfogak szuvasodása normál körülmények között is előfordul, és elsősorban az alsó tejörlők érintettek. Sokszor azonban a szülők vagy bébiszitterek okozzák ezt cukros cumival vagy állandó teáztatással esetleg mértéktelen cukorfogyasztással vagy a fogmosás elmulasztásával. Nem térek ki itt a genetikai okokból létrejövő tejfog-szuvasodásokra, mert ezek szerencsére nem gyakoriak. Arra azonban mindenképp felhívom a figyelmet, hogy a tejfogak szuvasodásainak ellátása nem kevésbé fontos, mint a maradófogazat szuvasodásainak ellátása. Az idő előtt elvesző tejfog a maradófogazat torlódásához, deformálódásához vezet. A tejfogak ápolásával és "karbantartásával" ez könnyedén megelőzhető.
A tejfogak szuvasodásának ellátása során vagy tömést, vagy ún. elcsiszolást alkalmazunk. Előbbihez magyarázat nem szükséges, utóbbinál arról van szó, hogy az elcsiszolással a szuvas részt mintegy "levágjuk" a fogból (persze megfelelő módon), és ezáltal megelőzzük a fog további romlását.
Az el nem látott szuvas tejfogak fogbélgyulladáshoz, csonthártyagyulladáshoz vezethetnek. Az ilyen megbetegedések igen fájdalmasak lehetnek, és azontúl, hogy fizikálisan megviselik a gyermeket, sajnos a szükséges kezelés elvégzése után lelkileg is "megviselődik" a gyermek, miáltal a későbbiekben bármilyen kezelés vagy vizsgálat nehezen lesz kivitelezhető. Nem győzöm tehát hangsúlyozni a megelőzés fontosságát.

A maradófogak és a tejfogak együttes jelenléte

A fogváltás egy adott szakaszában a tej- és maradófogak együttesen vannak jelen a gyermek szájüregében. Ebben az életszakaszban tehát a tejfogakat az azoknak megfelelő módon, a maradadófogakat pedig kissé más módon szükséges ellátni. Ekkor tehető fel az a kérdés, hogy milyen hatással van a szuvas tejfog az éppen csak kifejlődő maradófagakra?
A kérdés megválaszolásához le kell szögeznünk, hogy a maradófogak fejlődésük során "tiszta lappal" kezdenek, azaz nagy valószínűséggel épen törnek át. Ha azonban a szájüregben szuvas tejfogak vannak, szinte biztos, hogy a maradófogak is szuvassá vának kisebb-nagyobb mértékben. Ennek az az oka, hogy kinövő maradófogak a tejfogak szuvas felszíneivel érintkeznek (miáltal ún. kontakt-szuvasodások keletkezhetnek), továbbá a maradófogak egy "szuvasodásos környezetbe" nőnek bele (ennek megértéséhez tudni kell, hogy a fogszuvasodásban jelentős szerepet játszanak egyes kórokozók).

A tejfogak baleseti sérülései

Általában a felső tejmetszőfogak sérülnek. A sérülés lehet a fog teljes kimozdulása, megmozdulása (nem esik ki), vagy a fog egy részének letörése is.
Az ellátás során a fog visszaültetése, rögzítése vagy a letört rész pótlása jöhet szóba.

A maradófogak baleseti sérülései

A maradófogak a tejfogakhoz hasonló módon sérülhetnek sport, játék, verekedés vagy baleset következtében.
Ha a fog teljesen kiesik, néhány órán belül megkísérelhető a visszaültetése.
Fontos tehát, hogy ebben az esetben a szülő magával hozza a fogat, tejbe vagy vízbe áztatva. A visszaültetett fogat azután a helyén rögzíteni kell. Kicsi az esély arra, hogy a fog túlélje a megpróbáltatásokat, azért még visszaültetés előtt gyökérkezelni kell.
A fog megmozdulása csak rögzítést igényel, esetleges gyökérkezeléssel kombinálva.
A koronai rész sérülései töméssel vagy koronával láthatóak el.

Gyermekkori szájbetegségek

Fejlődési rendellenességek:
1. az ajak- és szájpadhasadék gondozása komplex orvosi ellátást igényel,
2. a lenőtt nyelv ellátása egyszerű műtét, amely azonban a nehezített beszéd és táplálkozás miatt fontos.

Gyermekkori fertőző betegségek szájüregi tünetei:
1. a skarlát esetén a nyelv elváltozása igen jellegzetes: a nyelv szélei és hegye vörösek, a nyelvháton viszont fehér lepedék van, rajta piros pöttyök vannak.
2. kanyaró esetén a szájüregben az orcai részen fehér pöttyök láthatóak.
3. bárányhimlős gyermek szájában - mint a testén is - először apró pöttyök, majd hólyagocskák jelennek meg, amelyek kifakadnak, és belőlük víztiszta folyadék ürül.
4. mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) esetén mindkét oldali fültőmirigy (= fül előtti nagy nyálmirigy) duzzadt és fájdalmas. A nyelés és a rágás nehezített.
5. a herpeszvírus okozta gyulladás igen gyakori. Az ún. gingivostomatitis herpetica kórokozójával a fiatal lakosság 99%-a fertőzött, de csak az esetek kis részében alakul ki szájgyulladás. A betegség magas lázzal jár.
6. recidiváló (visszatérő) herpesz minden életkorban előfodulhat, a lakosság nagy része vírushordozó. A kialakulását egyéb betegség, ideges állapot vagy fogászati kezelés is kiválthatja.
7. a herpangina magas lázzal járó fájdalmas betegség, amely elsősorban a garatban jelentkezik, a herpeszhez hasonló klinikai képpel.
8. a mononucleosis infectiosa is vírus okozta megbetegedés, amely a torok és a lágyszájpad gyulladásával és fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodással jár.

Gombás fertőzések

A szájpenész csecsemőkön gyakori megbetegedés. Fertőtlenítőszeres ecseteléssel könnyen gyógyítható. Kisgyermekeknél más, súlyos alapbetegségre utal.

Visszatérő szájfekélyek (aphta)
Kóreredete nem tisztázott. Egy hét alatt meggyógyul, de addig fájdalmas lehet.

Hangsúlyoznom kell, hogy sem a kórképek, sem a kezelések leírása nem teljes. A fentiek elolvasása természetesen nem helyettesítheti a vizsgálatot, amelyből levont következtetések révén a megfelelő és szükséges kezelés elvégezhető.

A gyermekfogászati ellátás komplex tevékenység, melynek nem eléggé hangsúlyozható része a megelőzés.
A helyes táplálkozás, a szájhigiéné és fogápolás illetve a rendszeres gondozás együttesen meghozzák azt az eredményt, hogy gyermekeink boldogan és bátran mosolygó felnőttekké váljanak.